A magyar érdekek szempontjából fontos, alapvetően energetikai és gazdasági kérdések lesznek napirenden kedden Moszkvában - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tárca közleménye szerint.
A héten tárgyal az Egyesült Államok szenátusa egy olyan szankciós csomagról, mellyel Oroszországot minden korábbinál szigorúbb büntetésekkel sújtanák. Az Ukrajna megtámadásának megtorlására tervezett intézkedések sorozata annyira durva lesz, hogy egyelőre csak „minden szankció anyja” névvel hivatkoznak rá. Arról is tárgyalnak az amerikai szenátorok, hogy „elrettentő jelleggel” szankcionálják Oroszországot, annak ellenére, hogy a Kreml továbbra is ragaszkodik abbéli állásfoglalásához, hogy nem tervezik megtámadni Ukrajnát.
Hamarosan sor kerül az Egyesült Államok stratégiai parancsnokságának (STRATCOM) éves Global Lightning hadgyakorlatára, melynek célja, hogy az ország nukleáris háború esetén szükséges válaszadási képességeit teszteljék – írja a Newsweek.
Jelentős most a feszültség Oroszországgal kapcsolatosan, nem csupán Moszkva vélt vagy valós agresszív viselkedése miatt, hanem azért is, mert akárhogy is nézzük, Putyin elnök még mindig a világ második legerősebb haderejét tartja irányítása alatt, jelentős stratégiai csapásmérő arzenállal. Az orosz haderő nem csupán élőerejét tekintve hatalmas, hanem egyre több olyan technológiai vívmánnyal rendelkezik, amely még az Egyesült Államok haderejében sem található meg. Nézzünk meg ötöt azok közül a fegyverrendszerek, hadviselési típusok közül, amely leginkább aggasztja a nyugati hatalmakat.
Szinte pattanásig feszült a helyzet Oroszország és a NATO, valamint az Egyesült Államok között az ukrajnai válság vonatkozásában. Az azonban szembeötlő, hogy az európai országok eddig kevésbé jelentek meg az események alakító tényezőiként, noha a földrajzi közelségből adódóan is ők lehetnek a legközvetlenebb kárvallottjai egy esetlegesen kirobbanó konfliktusnak. Az óvatos európai politika egyrészt fakad az Európai Unió jelenlegi struktúrájából, másrészt pedig a fajsúlyos európai országok Oroszországgal ápolt viszonyából. Az egyértelmű, hogy Európa az események deeszkalációjában érdekelt, kérdés azonban, hogy rendelkezésre áll-e elegendő eszköz a közösség kezében ennek elősegítésére.
Kétpárti támogatás mellett készül egy törvényjavaslat az amerikai szenátusban, mellyel nagyon jelentősen megemelnék az Ukrajnának biztosított katonai jellegű ellátmány mennyiségét – írja a Reuters.
Egy 37 500 hrivnyába (kb. 417 ezer forint) kerülő Zbroyar Z-15-ös karabélyt vásárolt magának Mariana Zsagló, egy 52 éves ukrán marketingszakértő, aki egy esetleges orosz invázió ellen akar harcolni fegyverével.
Hadgyakorlatot tartanak az orosz katonák a fehéroroszokkal közösen az országban, az esemény februári lezárása után kivonulnak – nyilatkozta Viktor Gulevics, a fehérorosz vezérkari főnök.
Megegyeztek Oroszország és Ukrajna tárgyalói arról, hogy a kelet-ukrajnai térségben „feltétel nélküli tűzszünet betartatása szükséges,” de egyébként nem történt lényeges előrelépés a normandiai formátum szerint zajló tárgyalásokon – írja a CNN.
Németország semmiképpen nem szállít fegyvert Ukrajnának most, az Oroszországgal fennálló feszültség idején, de tábori kórházat igen - jelentette ki Christine Lambrecht német védelmi miniszter egy interjúban, amely vasárnap jelenik meg annak apropóján, hogy több NATO-tagország fegyverekkel segíti Ukrajnát.
Készen áll a cseh kormány arra, hogy fegyvereket és katonai felszereléseket küldjenek Ukrajnába – jelentette be Jana Cernovhova védelmi miniszter a Reuters tudósítása szerint.
Az amerikai hírszerzés ismeri az Ukrajna elleni lehetséges orosz katonai offenzíva tervét, eszerint azt már a jövő év elején elindíthatják 175 ezer fővel. Ezt a The Washington Post írta egy meg nem nevezett amerikai kormánytisztviselőre hivatkozva pénteken. A cikket az AP szemlézte.
Magyarországnak modern, erős hadseregre van szüksége, azért, hogy senkinek még csak eszébe se jusson megtámadni az országot – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Honvédség új parancsnokának kinevezésekor. Az elképzelés egyáltalán nem újdonság: 2014 óta folyik a magyar haderő fejlesztése, de igazán nagy lendületre csak az elmúlt 2-3 évben kapcsolt a projekt, amikor szinte egymást érték a több százas tételben történő harcjármű-vásárlások, illetve az újabb és újabb hadiipari üzemalapításokkal kapcsolatos bejelentések. Jövőre már 1000 milliárd forintot tervez költeni a kormány védelmi kiadásokra, melynek jelentős részét eszközvásárlások teszik majd ki, ezzel a magyar GDP 1,7%-a már katonai kiadásokra megy majd el. Nézzük, miért lehet szüksége Magyarországnak erős haderőre, illetve hogy melyek voltak a jelenleg zajló, nagyszabású haderőfejlesztési program fontosabb mérföldkövei.
Vlagyimir Putyin, orosz elnök gyors és határozott fellépést ígért azokkal az országokkal szemben, amelyek „átlépik a vörös vonalakat” Oroszországgal kapcsolatosan – írja a CNBC.
Tod Wolters tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka úgy látja, hogy „alacsony-közepes” a kockázata annak, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát a következő hetekben – írja a Defense News.