Hadgyakorlatot tartanak az orosz katonák a fehéroroszokkal közösen az országban, az esemény februári lezárása után kivonulnak – nyilatkozta Viktor Gulevics, a fehérorosz vezérkari főnök.
Megegyeztek Oroszország és Ukrajna tárgyalói arról, hogy a kelet-ukrajnai térségben „feltétel nélküli tűzszünet betartatása szükséges,” de egyébként nem történt lényeges előrelépés a normandiai formátum szerint zajló tárgyalásokon – írja a CNN.
Németország semmiképpen nem szállít fegyvert Ukrajnának most, az Oroszországgal fennálló feszültség idején, de tábori kórházat igen - jelentette ki Christine Lambrecht német védelmi miniszter egy interjúban, amely vasárnap jelenik meg annak apropóján, hogy több NATO-tagország fegyverekkel segíti Ukrajnát.
Készen áll a cseh kormány arra, hogy fegyvereket és katonai felszereléseket küldjenek Ukrajnába – jelentette be Jana Cernovhova védelmi miniszter a Reuters tudósítása szerint.
Az amerikai hírszerzés ismeri az Ukrajna elleni lehetséges orosz katonai offenzíva tervét, eszerint azt már a jövő év elején elindíthatják 175 ezer fővel. Ezt a The Washington Post írta egy meg nem nevezett amerikai kormánytisztviselőre hivatkozva pénteken. A cikket az AP szemlézte.
Magyarországnak modern, erős hadseregre van szüksége, azért, hogy senkinek még csak eszébe se jusson megtámadni az országot – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Honvédség új parancsnokának kinevezésekor. Az elképzelés egyáltalán nem újdonság: 2014 óta folyik a magyar haderő fejlesztése, de igazán nagy lendületre csak az elmúlt 2-3 évben kapcsolt a projekt, amikor szinte egymást érték a több százas tételben történő harcjármű-vásárlások, illetve az újabb és újabb hadiipari üzemalapításokkal kapcsolatos bejelentések. Jövőre már 1000 milliárd forintot tervez költeni a kormány védelmi kiadásokra, melynek jelentős részét eszközvásárlások teszik majd ki, ezzel a magyar GDP 1,7%-a már katonai kiadásokra megy majd el. Nézzük, miért lehet szüksége Magyarországnak erős haderőre, illetve hogy melyek voltak a jelenleg zajló, nagyszabású haderőfejlesztési program fontosabb mérföldkövei.
Vlagyimir Putyin, orosz elnök gyors és határozott fellépést ígért azokkal az országokkal szemben, amelyek „átlépik a vörös vonalakat” Oroszországgal kapcsolatosan – írja a CNBC.
Tod Wolters tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka úgy látja, hogy „alacsony-közepes” a kockázata annak, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát a következő hetekben – írja a Defense News.
Őrizetbe vette a szentpétervári ukrán konzult az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) azzal a gyanúval, hogy zárt információkhoz jutott orosz államvédelmi szervek és az FSZB adatbázisából - közölte szombaton az FSZB sajtóosztálya a TASZSZ hírügynökséggel.
Az ukrán külügyminisztérium tiltakozását fejezte ki csütörtökön, miután Oroszország bejelentette, hogy a jövő héten októberig lezárja a Fekete-tenger egy részét a Kercsi-szoros felé külföldi hadi és egyéb hajók előtt hadgyakorlatokra hivatkozva.
Támogatásáról biztosította az Egyesült Államok és a NATO Ukrajnát, majd bejelentette Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter, hogy növelni fogják az amerikai katonai jelenlétet Németországban – írja a New York Times.
2014-15 óta nem látott feszültség éleződött ki Oroszország és Ukrajna közt; az elmúlt napokban több tízezer orosz katona vonult fel a határra és a Kreml nyíltan megüzente Kijevnek, hogy ha katonai offenzívát kezdenek a lázadók kezén lévő területek visszahódítására, Ukrajna a ma ismert formájában megszűnik létezni. A heves helyzet ellenére továbbra is valószínűtlen, hogy nyílt háborúra kerül sor Oroszország és Ukrajna közt, hiszen egyik félnek sem áll érdekében egy ilyen konfliktus: Ukrajna nagyon gyorsan megsemmisítő vereséget szenvedne, Oroszország pedig összeroppanna az offenzívát követő nemzetközi gazdasági szankciók súlya alatt. Még ha a legrosszabb forgatókönyvre is kerül sor és a burkolt konfliktusból, polgárháborúból nyílt háború lesz, Magyarország valószínűleg kimarad belőle, bár a politikai és gazdasági következményeket mi is megérezhetjük.
Hetedik éve húzódik az orosz-ukrán konfliktus, eddig körülbelül 13 ezer ember halt meg a változó intenzitással zajló (polgár)háború során. Összesen 28 fegyverszüneti egyezményt kötöttek már a szembenálló felek egymással az évek során, viszont egyik sem bizonyult tartósnak a tavaly júliusi megállapodáson kívül. Az elmúlt napok eseményei viszont vészjósló irányt vettek, nagyon úgy néz ki, hogy ismét kiújulhat a kelet-ukrajnai konfliktus, pedig 2019-ben már majdnem sikerült a háborús helyzet rendezésről megállapodni.
Amikor igazán nagy gazdasági katasztrófákról van szó, akkor általában távoli egzotikus országokra gondolunk. Az utóbbi években azonban nem kellett messzire menni, az orosz-ukrán háború hatására keleti szomszédunk gazdasága gyakorlatilag összeomlott, onnan próbálnak most talpra állni. Mostanra talán már látszik a fény az alagút végén, bár még komoly út van Ukrajna előtt, hogy végleg elfelejthesse a válságot, hiszen az ország keleti felén jelenleg is háborús helyzet van.